A dolgozók orvosi alkalmassági vizsgálatra küldéséért minden esetben a munkáltató a felelős. A munkáltató munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot és véleményezését a “Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatvány pontos kitöltésével és cégszerű aláírásával kéri.

Az orvosi vizsgálatokat és a kiegészítő szakvizsgálatokat munkaidőben kell megtartani. A vizsgálat napján a vizsgálatra kötelezett dolgozó a megadott időpontban köteles megjelenni. Ha a dolgozó a vizsgálaton saját hibájából nem jelenik meg, munkába nem állítható. Ha a már foglalkoztatott dolgozó nem jelenik meg a számára kötelezően előírt vizsgálaton, a munkakörében való további munkavégzéstől a vizsgálat elvégzéséig el kell tiltani!

A munkaköri alkalmasság véleményezése csak a munkáltató által megjelöltmunkakörre történik. Ha a dolgozó, vagy a munkáltató a döntéssel nem ért egyet, joga van a II.fokú foglalkozás-egészségügyi szervhez fellebbezni. A II. fok döntéséig a már kiadott I. fokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény szerint kell eljárni.

A foglalkozás-egészségügyi orvos a dolgozó vizsgálata után a „Munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” megnevezésű nyomtatványon alkalmas, nem alkalmas, vagy ideiglenesen nem alkalmas véleményt ad. Az orvos az adott munkakör ellátására vonatkozó korlátozásokat is előírhat, továbbá a vizsgálati eredmények alapján a rendeletekben javasoltaknál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.

Az alkalmassági vélemény 1  példányban készül a munkaügy számára.

A munkáltató az orvosi alkalmassági vizsgálatok érvényességi idejéről köteles nyílvántartást vezetni és ennek alapján a dolgozókat időszakos orvosi vizsgálatra küldeni.

Azon munkavállaló esetében, akit azonos munkakörben ismételten foglalkoztatnak, az alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követően 6 hónapig érvényes, ha a dolgozó egészségi állapotában nem állt be változás.

Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok

A munkáltató ezt a vizsgálatot a “Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” nyomtatvány első oldalának kitöltésével kéri. Általános belgyógyászati, sz.e. szakorvosi vizsgálat, vizeletvizsgálat, szemészeti szűrés mindenkinél,  meghatározott munkaköröknél kiegészítő szakvizsgálatok.

Az előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatkor a munkavállaló hozza magával :

  1. személyi igazolványát és TAJ-kártyáját,
  2. „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű kitöltött és cégszerűen aláírt nyomtatványt,
  3. előző munkahelyéről – ha birtokában van, az egészségügyi törzslapját, ha ez nincs a birtokában, úgy – az előző foglalkozás-egészségügyi orvostól az egészségügyi törzslap kivonatát,
  4. az egészségi állapotára vonatkozó orvosi leleteket, háziorvosa által vezetett egészségügyi kezelési kiskönyvet, esetleges munkaképességcsökkenésére, rokkantságára, baleseti-, egészségkárosodási- stb. járadék esetén az ezekre vonatkozó orvosi leleteket és határozatokat,
  5. az esetlegesen szükségessé váló kiegészítő szakvizsgálat/ok/ leleteit
  6. 1 éven belülitüdőszűrő vizsgálat leletét.

Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat menete:

  1. a felvételes bejelentkezése
  2. vizeletvizsgálat
  3. anamnézis-felvétel
  4. látásvizsgálat
  5. általános belgyógyászati vizsgálat
  6. beutalás kiegészítő szakvizsgálatokra
  7. leletek értékelése
  8. tanácsadás, javaslatok
  9. az alkalmassági vélemény kiadása

Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok:

A munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatát a “Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” nyomtatvány hátoldalának pontos kitöltésével és a cégszerű aláírással kell kérni. Az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát a munkavállaló életkora, kísérő betegségei, a munkakörülmények és az egészségkárosító tényezők figyelembe vételével a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapítja meg.

Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat menete:

  1. a dolgozó bejelentkezése
  2. vizeletvizsgálat
  3. a korábban felvett anamnézis kiegészítése
  4. látásvizsgálat
  5. általános belgyógyászati vizsgálat
  6. beutalás kiegészítő szakvizsgálatokra
  7. leletek értékelése
  8. tanácsadás, javaslatok
  9. az alkalmassági vélemény kiadása

Az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatkor a munkavállaló hozza magával :

  • személyi igazolványát,
  • „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű, a hátoldalán pontosan kitöltött és cégszerűen aláírt nyomtatványt,
  • egészségi állapotára vonatkozó, esetleges orvosi leleteit,
  • a kiegészítő szakvizsgálat(ok) leleteit,
  • 1 éven belüli tüdőszűrő vizsgálat leletét

Soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet:

  1. a) munkáltató
  2. ha a dolgozó a munkáját valami miatt nem tudja biztonságosan ellátni,pontosan megjelölve a vizsgálat kérésének okát
  3. ha a dolgozó 30 napot meghaladó ideig volt keresőképtelen, munkába állítása előtt
  4. ha alkalmazottja GYES-ről , GYED-ről jött vissza – a munkafelvétel előtt
  5. ha a dolgozó túlmunkát végez vagy rendszeres túlórázik, ill. rendszeres éjszakai beosztásban dolgozik
  6. ha munkakörülmények a munkahelyen megváltoztak
  7. ha a dolgozót foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció vagy munkabaleset éri
  1. b) dolgozó
  2. ha munkáját egészségromlás miatt biztonságosan ellátni nem tudja
  3. ha aktuális egészségromlása foglalkozásával, munkájával összefügghet
  4. betegség, vagy terhesség miatti munkakör változtatás céljából.

c.) foglalkozás-egészségügyi orvos

  1. ha tudomására jut, hogy a dolgozónál egészségkárosodás következett be
  2. ha a munkahelyen egészségkárosító hatást észlel

d.) háziorvos vagy kezelőorvos

 

e.) iskolaorvos

Szakképzésre beiskolázott dolgozó esetében, ha az tanulmányait nem tudja megfelelően végezni, vagy a gyakorlati foglalkozásokon ismételten nem felel meg.

  1. f) ÁNTSZ
  2. g) munkaügyi központ

A soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatkor a munkavállaló hozza magával :

  1. személyi igazolványát
  2. „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű, az első oldalonpontosan kitöltött és cégszerűen aláírt nyomtatványt, melyen „A vizsgálat oka” – ként a „soron kívüli” szöveget kell aláhúzni,
  3. soron kívüli vizsgálatot kérő szervtől írásbeli tájékoztatást,munkáltatói véleményt, stb. a kért vizsgálat indokolásához,
  4. a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot indokoló orvosi, szakorvosi leleteket, zárójelentéseket, OOSZI szakvéleményt, stb.

A soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat menete:

  1. a dolgozó bejelentkezése
  2. a soron kívüli vizsgálat okának tisztázása
  3. állapotváltozásával kapcsolatos leletek értékelése sz.e. kiegészítő szakorvosi vizsgálatokkal
  4. vizeletvizsgálat
  5. a korábban felvett anamnézis kiegészítése
  6. látásvizsgálat
  7. általános belgyógyászati vizsgálat
  8. leltek összesítése
  9. tanácsadás, javaslatok
  10. az alkalmassági vélemény kiadása

Záróvizsgálatot:
kell végezni – a foglalkoztatás vagy a tevékenység megszűnésekor – olyan munkaköröknél, melyek a dolgozó tartós egészségkárosodásához vezethettek.

A záróvizsgálat menete:

  1. a dolgozó bejelentkezése
  2. vizeletvizsgálat
  3. a korábban felvett anamnézis kiegészítése
  4. látásvizsgálat
  5. általános belgyógyászati vizsgálat
  6. munkakörhöz kötött kötelező vizsgálatok elvégzése
  7. leltek összesítése
  8. javaslatok
  9. törzslapkivonat és záróvizsgálati lelet kiadása

Ahhoz, hogy a rendeletekben előírtak szerint lehessen végezni az orvosi alkalmassági vizsgálatokat, szükséges, hogy a gyár foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosai és szakápolói pontosan ismerjék

  1. a munkahelyeket,
  2. a munkakörülményeket,
  3. a munkafolyamatokat, technológiákat,
  4. az alapanyagokat, adalékanyagokat, a végtermékeket, melléktermékeket, hulladékanyagokat
  5. a foglalkozási ártalmak megelőzése érdekében hozott munkavédelmi szabályokat
  6. egyéni védőeszközöket
  7. a dolgozók és az egyes munkahelyek megbetegedési statisztikáját

Ezen adatok megismerése érdekében a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak és a szakápolóknak szabad és korlátlan bejárást kell biztosítani a gyár valamennyi munkahelyére. Új termék, technológia bevezetése, új anyagok felhasználása, új munkavédelmi szabályok és védőeszközök bevezetése stb. előtt ezekről a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot pontosan tájékoztatni kell.

A foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosok és szakápolók a fenti ismeretekért titoktartási kötelezettséget vállalnak.