Munka- és tűzvédelem oktatás tematika példa

1. Munkavédelmi oktatási anyag

Közös célunk, hogy olyan munkahelyet biztosítsunk, ahol a munkatársaink és vásárlóink is biztonságban érzik magukat, ezt viszont csak úgy lehet megvalósítani, ha minden egyes munkatárs együttműködik. A munkavédelmi előírások be nem tartása nem csak önt, hanem vásárlóinkat is veszélynek teszik ki.

Fizikai veszélyforrást jelentenek: munkaeszközök, mozgó járművek és szállító anyagmozgató eszközök, szerkezetek egyensúlyának megbomlása, csúszós felületek, éles-sorjás felületek, magas és alacsony hőmérsékletű tárgyak,  szintkülönbségek, levegő  nyomása  és  hőmérséklete,  zaj,  rezgés,  világítás,  elektromos  áramköri  vagy sztatikus feszültség, aeroszolok és porok a levegőben.

Biológiai veszélyforrások: baktériumok, egyéb kórokozók, növények.

Veszélyes anyagok: vegyi anyagok, tisztítószerek.

Mit kell ennek érdekében tenni?

Mindig az útmutatásoknak, utasításoknak megfelelően kell dolgozni, a munkavédelmi előírásokat maradéktalanul be kell tartani, minden biztonsági berendezést csak a céljának megfelelően szabad használni, ha lát valami hibát jelenteni kell a munkahelyi vezetőnek.

Az üzletekben leggyakrabban előforduló munkahelyi balesetek: esések, csúszások, anyagmozgatással kapcsolatos végtag sérülések, szikevágás,  zúzódások.

Munkaterületek

Minden dolgozó a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a számára kijelölt munkaterület alkalmas-e a munkavégzésre. Amennyiben nem, úgy meg kell tennie a szükséges lépéseket a biztonságos munkavégzési körülmények kialakításának érdekében, vagy a munkavégzést akadályozó körülményt jelezni kell a vezetőjének.

A munkaterületen mindig gondoskodni kell a biztonságos, közlekedéshez és anyagmozgatáshoz szükséges útvonalak biztosításáról.

Áruk, alapanyagok vagy hulladékok szabálytalan elhelyezésével a botlás, vagy elesés veszélyét előidézni a közlekedési útvonalakon még ideiglenesen sem szabad!

A munkavégzés során tilos a gyűrű, kar- és nyaklánc viselése. A hosszú hajat összefogva kell viselni és kerülni kell a lógó, csüngő ruházati tárgyak viselését

Munkát végezni csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban (egészséges, kipihent, alkohol, drog- és gyógyszermentes), érvényes munkaköri alkalmassági vizsgálat birtokában lehet! Orvosi alkalmassági vizsgálaton kell minden dolgozónak munkába állás, munkakör váltás és huzamosabb táppénz (90 napot meghaladó) után részt vennie.

A munkavállaló köteles megtagadni a számára kijelölt munkát, ha az saját vagy mások testi épségét veszélyezteti

Hogyan előzhetőek meg a munkavédelmi balesetek?

Ne tegyen semmi olyat, amely másnak vagy önmagának, kárt, sérülést okozhat. Ne tegye tönkre azokat a tárgyakat, eszközöket, amelyek az egészség és biztonság védelmével kapcsolatosak, vigyázzon ezekre és alkalmazza őket megfelelő módon.

Anagmozgatás

Az áruk emelése és kezelése mindennapos dolognak számít. A balesetek jelentős hányada ezzel a tevékenységgel kapcsolatos. Ha helytelenül végezzük, olyan problémákhoz vezethet, amelyek egész életünkre hatással lehetnek. Ezért alapvető, ha bármilyen tárgyat mozgat, vegye figyelembe: a tárgy súlyát, kiterjedését, a saját fizikai állapotodat, a szállítandó anyag hőmérsékletét, nedves vagy száraz –e a tárgy, van –e éle a tárgynak, milyen a terület ahol mozgatni kell a tárgyat (csúszós, sík, emelkedő, van –e bármilyen akadály a közelben), milyen magasra kell emelni a tárgyat.

Ha ülő helyzetben kell valamit felemelni, tartsa egyenesen a hátát és kerülje a test csavarodását, kifacsarodását. Ha nehéz tárgyat kell emelnie, mindig kérjen segítséget,

olyankor is, ha úgy érzi egyedül nehéz lesz. Használja a páros emelést. NE FELEDJE! Szólnia kell munkahelyi vezetődnek ha olyan orvosi problémája van, amely hatással lehet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre pl. arra a képességre, hogy biztonságosan emeljen fel dolgokat.

Hogyan emeljen biztonságosan?

Ha valamit megfelelő módon szeretne felemelni, kicsit terpesze szét a lábát, hogy stabilabb helyzetet vehessen fel, lábfeje mutasson abba az irányba, amelybe majd menni szeretne.

Szorítsa le az állát, húzza ki a hátát és emelje fel a fejét. Mérje fel a teher várható súlyát, óvatosan mozgassa – billegesse meg. Ha úgy érzi, hogy túl nehéz, kérjen segítséget, mielőtt elmozdítaná. A terhet vagy csomagot tartsa minél közelebb a testéhez, a tenyerével ragadja meg – ne az ujjbegyével- ne tegye szét a könyökét. Használja lábizmait arra, hogy az  emelés legnehezebb részét elvégezzék,  kímélje magát a  felesleges  erőfeszítésektől. MINDIG A TÉRDÉT HAJLÍTSA BE, NE A HÁTÁT!!!

Munkavédelmi előírás szerinti korábban alkalmazott súlynormák: nők – 20kg, 16-18 éves fiatalok – 20 kg, férfiak – 50 kg.(már hatályon kívül van, alkalmazása tájékoztató jellegű)

Kézi  anyagmozgatás

Felemelés előtt:

• súlynorma szerint egy  személy felemelheti-e;
• nincs-e rögzítve vagy lefagyva a teher;
• szükséges védőeszköz megléte.

Teher emelésekor

teher biztos megfogás a

• helyes testtartás, (egyenes hát,  hajlított térd)
• teher egyenletes eloszlása,
• nagy terjedelmű teher vállon vagy háton

Letevés

• megfelelő hely  (elbillenés, felborulás)
• alátét elhelyezés (ujj sérülés)

TARGONCA KEZELÉS (Targonca kezelők oktatása)

A gépi hajtású emelőgépet (targoncát) csak az a személy kezelhet, aki rendelkezik a gépre érvényes targoncakezelői engedéllyel, érvényes orvosi alkalmassági vizsgálati eredménnyel, az emelőgépek használatára vonatkozó munkáltatói megbízással és a gép biztonságos, szabályos kezeléséhez előírt egyéni védőeszközzel (orr merev védőlábbeli).

A targonca használat megkezdése előtt el kell végezni a műszakos ellenőrzést (szemrevételezés, burkolatok- és kezelőszervek épségének, rögzítettségének ellenőrzése, a gép üresjárati indítása és a biztonsági berendezések próbája) és az eredményét rögzíteni kell a targoncához rendszeresített emelőgép naplóba.

A targonca használat során a gépkezelő felelős azért, hogy jogosulatlan személy a targoncát ne használhassa, a gépkezelés befejezése után pedig a kulcs illetéktelen kezébe ne kerüljön.

A targonca kezelése során a haladási sebességet és a kikerülési távolságot úgy kell megválasztani, hogy a váratlan vagy rendkívüli helyzet esetén se jelentsen a gép veszélyt a vásárlókra, munkatársakra, a gép kezelőjére és berendezési tárgyakra, eszközökre.

– A gép kezelése során kerülni kell a hirtelen indítást, irányváltást, fékezést és kanyarodást, fokozott figyelemmel kell lenni a közlekedő targonca hatókörében tartózkodókra, munkát végzőkre.

A gép irányítása fokozott óvatosságot követel kezelőjétől a nedves padló esetében, rámpa peremének közelében, beláthatatlan sarkoknál, – kanyarokban, szűk közlekedési útvonalon és kapukon keresztül. Szükség (pl.: vészhelyzet, figyelemfelhívás) esetén kürtjelzéssel kell figyelmeztetni a hatókörben tartózkodókat.

A targonca villáin és géptestén személyeket szállítani, emelni illetve a targoncára ráállva, ráülve utazni TILOS!

Ügyelni kell a targonca maximális terhelhetőségére, valamint a terlhelhetőségi diagramm betartására. Terhelhetőségi diagramm: Megmutatja, hogy az emelővilla vége felé haladva mennyivel csökken a maximálisan emelhető teher súlya.

Az egységrakatok felvétele előtt meg kell győződni arról, hogy megfelelően van-e elhelyezve, rögzítve és tömege a targonca megengedett teherbírását nem lépi-e túl. Az emelővillát amilyen mélyen csak lehetséges, a rakomány alá kell tolni, a felemelés és a lehelyezés során figyelni kell a függőlegesen mozgatott teher hatásaira.

Instabil rakományt, hosszában felezett raklapot emelni, árut egy villaággal, illetve egységrakatot segédeszköz nélkül a targoncával emelni tilos!

Rámpán, emelkedőn nem szabad ferdén haladni és kanyarodni, mert fokozott a felborulás veszélye!

A targonca használat befejezése előtt olyan helyet kell választani, ahol a leállított gép nem akadályozza a biztonságos közlekedést, a villaágakat teljesen le kell engedni és az indítókulcsot ki kell venni, hogy illetéktelenek a targoncát ne használhassák!

Ha targonca használat során ruhára, bőrre vagy szembe akkumulátor sav kerülne, akkor a szennyezett ruházatot el kell távolítani, az érintett bőrfelületet pedig tiszta folyóvízzel le kell öblíteni. Panasz esetén orvoshoz kel fordulni!

Létrák, sámlik és fellépők

Létrákat és fellépőket bocsátunk munkatársaink rendelkezésére, hogy könnyebb hozzáférhetőséget biztosítsunk. Ezek veszélyesek lehetnek, hacsak nem használjuk helyesen és kellő óvatossággal.

Bár nagy erőkifejtést igénylő munkavégzésre nem használható, de gyakori alkalmazása miatt fontos segédeszköz a létra. A kétágú létrát támasztó létraként használni nem lehet, hossza legfeljebb 4m lehet, szétcsúszás ellen biztosítani kell.

A létrák fokai legyenek beékelve. Rászegezett fokú létrát használni TILOS! Ha létrát használ tartson igényt munkatársai közvetlen segítő és közreműködő felügyeletére.

Amikor árut helyez el a polcokra, ne hajlongjon, ne hajlítsa meg a hátát. Használjon inkább létrát vagy fellépőt esetleg egy térdelő ülőkét, hogy segítsenek a tárgyak elérésében. Soha ne használjon hibás létrát vagy fellépőt. Soha ne használjon olyan létrát, ami nincs ellátva csúszás elleni védőtalppal, rögzítéssel. Bizonyosodjon meg afelől, hogy a fellépők szabadon mozognak, ha nincs rajtuk súly. Ne használjon fellépőt akkor, ha sérült az alja vagy a széle. Görgővel, kerékkel ellátott létrát, fellépőt, pódiumlétrát csak elmozdulás ellen rögzített állapotban lehet használni.

A raktárról

A raktárban anyagmozgató gépeket kell használni, fokozott figyelemmel közlekedjen ezek közelében.

A raktári közlekedési utakat mindig tartsa szabadon. Amennyiben a kézi békát nem használja, ne tárolja a közlekedési úton, mindig tolja be egy raklap alá. Az egyes tárolási anyagokat a kijelölt helyen kell tárolnia!

Tárolási szabályok: Az eladótérben és a raktárban, a nagyobb tömegű és kiterjedésű tárgyakat alul kell elhelyezni, a polc terhelhetőségét mindig fel kell tüntetni. Polcokat feldőlés ellen rögzíteni kell. Árucsomagolás, rakodás, szállítás közben gyűrűt, karórát, nyakláncot viselni tilos, a beakadás, felakadás veszélye miatt.

Elektromosság

Az   elektromos   vezetékek,   berendezések   fokozott   veszélyforrást   jelentenek   mindenki   számára   különösen veszélyesek: sérült vezetékek és dugók, rövidzárlat, túlterhelt fali csatlakozók vagy konnektorok. Hibás elektromos berendezést a hálózatról le kell választani és jól láthatóan táblával jelölni kell. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEKBEN KELETKEZETT TÜZET VÍZZEL OLTANI TILOS! SOHA NE HASZNÁLJON NEM MEGFELELŐEN MŰKÖDŐ ELEKTROMOS BERENDEZÉST! AZONNAL JELENTSEN MINDEN ELEKTROMOS VESZÉLYT MUNKAHELYI VEZETŐDNEK!

Az elektromos berendezések biztonságos használatáról:

Soha ne használjon elektromos berendezést mindaddig, amíg nem képezték ki megfelelő módon annak biztonságos használatára.  A legtöbb eszköz elektromos alkatrészekből áll, így valahányszor elektromos berendezést kell tisztítni, először mindig kapcsolja ki, húzza ki a konnektorból. Ellenőrizze, hogy nem sérült –e meg a villamosvezeték-, a csatlakozó aljat vagy a dugó-, a berendezés és/vagy készülék védőburkolata, ha igen azonnal jelentse a vezetőjének! Ne feledje, a nagy rögzített berendezési tárgyak, mint pl. egy hűtő vagy fagyasztó éppen olyan veszélyesek lehetnek, mint a kis elektromos berendezések.

Elsősegélynyújtás

A  Magyarország Bt. megfelelő számú elsősegélynyújtót képez ki munkatársaink közül és szinten tartja az ilyen irányú ismereteket is. Az üzletekben találhatóak kötelezően készenlétben tartandó elsősegély doboz (iroda előtér), ennek helyét jól láthatóan táblával jelöljük feltüntetve az elsősegélynyújtó munkatársak nevét.

Balesetek bejelentése

Minden munkahelyi sérülést, balesetet (beleértve a külső munkahelyen, raktár területén tartózkodó és/vagy munkát végző valamennyi személy sérülését, balesetét, mint pl. külsős cég alkalmazottja vagy megbízottja stb.) annak súlyosságától  függetlenül  azonnal  jelenteni  kell  a  munkahelyi  vezetőnek,  aki  azt  a  Munkabaleseti  Naplóban mindenre kiterjedően rögzíti

A  baleseteknél a következő a teendő: Elsősegélynyújtás, orvosi ellátás biztosítása, pontos tényrögzítés a sérült adatait el kell kérni (név, cím, telefonszám), alá kell írnia a meghallgatási jegyzőkönyvet, az esetleges szemtanuk adatait is el kell kérni. A Meghallgatási jegyzőkönyv kitöltött oldalát továbbítani kell. A Meghallgatási jegyzőkönyv eredeti példányát a munkáltató nyilvántartásba veszi. Ez azért fontos, hogy azonosítani tudjuk a belesetek leggyakoribb okait, illetve lépéseket tehessünk azok ellenőrzésében és megakadályozásában és nem utolsó sorban biztosítsuk a sérült részére az őt megillető jogokat és támogatást.

Kisgépek kezelésére vonatkozó szabályok

Legalább 18 éves, egészséges, orvosilag és szakmailag alkalmas személy kezelhet gépet. Fontos a kisgépek típus specifikus használati utasítás szerinti bemutatása, használatának, biztonságos kezelésének illetve veszélyeinek ismertetése. Elektromos áram veszélyei. Teendők a munka befejezése után. Egyéni védőeszköz használata.

Minden dolgozó köteles a számára átadott gépek és eszközök használatba vétele előtt meggyőződni arról, hogy az alkalmas-e a munka elvégzésére és semmiféle veszélyforrást nem rejt magában.

Elektromos berendezés esetén, a munkavégzés megkezdése előtt mindig ellenőrizni kell a gép burkolatának épségét, a vezetékek sértetlenségét.

Ha a munkavégzés során a dolgozó a szokásos működéstől eltérő állapotot észlel, vagy az általa használt gép vagy eszköz sérül, meghibásodik, azzal tovább munkát végezni TILOS! A munkavégzést a baleseti veszély megszüntetéséig fel kell függeszteni és a hibáról értesíteni, kell az intézkedésre jogosult, helyszínen tartózkodó felelős vezetőt (vagy a munka megbízott irányítóját).

A munkavégzés befejeztével az elektromos gépeket és berendezéseket áramtalanítani kell.

Az egyes gépek kezelésének szabályai

Gyalogkíséretű takarítógép

Üzemeltetése

A takarítógéppel csak vízszintes, kemény padlóburkolat tisztítható.

A berendezésbe csak az előírt tisztítószereket szabad tölteni, a vonatkozó biztonsági előírások betartásával és az előírt védőeszközök alkalmazásával.

A tisztítószer-tartályt csak a „MAX” jelzésig szabad feltölteni!

A tartályok feltöltése és ürítése előtt a takarítógépet áramtalanítani kell!

Indítás előtt a keréknél lévő rögzítő féket ki kell oldani és a tápkapcsolót „BE” állásba kell fordítani.

Az irányítókaron lévő fogantyú hátrahúzásával az önjáró típus előre indul, a fogantyú előre tolásával hátrafelé halad.

A takarítógépet irányítókarjánál fogva kell a környezeti akadályok és a hatókörében lévő személyek fokozott figyelembe vételével irányítani.

Veszély esetén a kezelőpulton lévő piros, gomba alakú reteszelt vészleállító kapcsolót lenyomva a gép azonnal leállítható.

Az akkumulátor lemerülését villogó piros lámpa jelzi, ekkor a takarítógépet a töltőhelyre kell irányítani és a töltőberendezésre csatlakoztatni!

Az akkumulátor töltése során a gyűjtőtartály fedelét fel kell támasztani, hogy a töltés során keletkező gáz kiszellőzése biztosítva legyen.

A munka elvégezése után gondoskodjunk a gép megfelelő kikapcsolásáról, illetve lezárásáról!

Tilos:

1. A takarítógép jogosulatlan kezelése (Pl.: kioktatás hiányában).

A tisztítószer tartály túltöltése illetve tűzveszélyes folyadék betöltése.

A gép ferde- (pl.: rámpán), vagy egyenletes felületű terepen működtetése.

Sérült, meghibásodott gép üzemeltetése.

Az akkumulátorok töltése alatt a takarítógép, vagy a töltőberendezés letakarása.

A hidralikus emelőkocsi

Kézi hidraulikus emelőkocsit (béka) csak acél orrmerevítős védőcipőt viselő dolgozó használhat a megfelelő ismeretek elsajátítását követően.

Az anyagok mozgatása esetén meg kell győződni arról, hogy a szállítandó anyagok, tárgyak, vagy azok csomagolási módja, illetőleg mozgatása nem veszélyezteti-e a munkát végző, vagy a közelben tartózkodó dolgozók testi épségét.

Sima, szilárd burkolatú talajon 600 kg terhelésig a kézi hidraulikus emelőkocsi mozgatásához 1 fő elegendő.

Amennyiben a raklapon szállítandó anyagok, tárgyak mozgatásához 1 fő nem elegendő, gépi hajtású targoncát kell igénybe venni, amit megbízott, kezelési jogosultsággal rendelkező személy üzemeltethet.

Amennyiben a raklapon szállítandó anyagot olyan helyre kell vinni, ahová gépi hajtású targoncával nem lehet behajtani, akkor a kézi emelőkocsit kezelő dolgozó segítő személyt vehet igénybe, aki (rögzített rakomány esetén) az árurakatot hátulról tolhatja. Az áru mozgatás vezetője a kézikocsi irányítókarját kezelő dolgozó aki hangos „ÁLLJ” felkiáltással jelezze a segítő személynek megállási szándékát.

A kézi hidraulikus emelőkocsit csak sima, hézagmentes, gyenge emelkedésű, vagy lejtésű talajon lehet használni.

Ha a szállítandó tárgy bármelyik keresztmetszete kisebb az emelővillák együttes szélességénél, raklapot kell használni.

Csak olyan rakomány szállítható kézi hidraulikus emelőkocsin, mely 2 m-nél nagyobb távolságra nem nyúlik ki.

A kézi hidraulikus emelőkocsik mozgatása során olyan sebességet kell választani, ami a biztonságos irányításhoz és a szükséges megálláshoz megfelel.

A kanyarodást simán, rángatás nélkül kell végezni a felborulás veszélye miatt.

Teher leengedésekor a kézi hidraulikus emelőkocsit kezelő dolgozón kívül a rakomány közvetlen közelében már ne tartózkodjon.

Egy villaággal emelni, vagy több azonos terhet kézi hidraulikus emelőkocsival emelni TILOS!

A kézi hidraulikus emelőkocsival végzett anyagmozgatás során a kocsi, vagy a rakat tolása TILOS!

Használat után a berendezést alaphelyzetbe kell állítani és a kijelölt tároló helyére kell vinni.

A GYALOGKISÉRÉSES HIDRAULIKUS EMELŐKOCSI VAGY TARGONCA

A gyalogkíséréses emelő kocsit vagy targoncát csak a gép kezelésére államilag elismert jogosultsággal rendelkező kezelheti, aki a munkáltatójától a gép kezelésére megbízást kapott.

(A gépek kezelőinek éves oktatása önálló oktatási tematika alapján történik.)

Tömörítő és bálázógép

Kartonozó kocsi felhelyezés

A kocsit ütközésig benyomni

Meggyőződni róla, hogy a kocsi rögzült

Be gomb megnyomásával a tömörítés vagy bálázás indítása

A kocsi emelése során annak hatótávolságából el kell állni

Veszélyek

A bálázó drót kötegelőjének eltávolítása során vágási veszély

Az ajtók zárása során nyírási veszély

Bármelyik vészleállító vagy biztonsági kapcsolóval azonnal leállíthatja a gép működését. A vészleállítás történhet elől a vezérlőszekrényen, hátul a billentő melletti kezelőpanelen vagy felül a garat biztonsági huzalkapcsolójánál.

Tilos

A tömörítő garatba bemászni, kikapcsolt állapotban is.

A tömörítés munkafázisában kézzel, segédeszközzel a hulladék igazgatása.

A tömörítő biztonsági kapcsolóit, reteszeléseit kiiktatni.

Sérült, meghibásodott géppel munkát végezni.

A gépet csak a biztonságos használatra kiképzett és feljogosított személyek kezelhetik!

A tömörítő berendezés csak papír, karton, préseléséhez használható. MÁSFAJTA ANYAG PRÉSELÉSE TILOS!

A tömörítő berendezés csak a gyárilag szállított hulladékgyűjtő kocsival használható!

A hulladékgyűjtő kocsi billentése előtt meg kell győződni, hogy a kocsi az emelő karokban megfelelően van-e elhelyezve.

Tilos robbanásveszélyes, könnyen gyulladó, izzó, égő anyagot a gépbe tölteni!

A gép használata után meg kell várni, míg minden mozgó alkatrész megáll és a funkciólámpák kialudtak.

A napi használat megkezdése előtt el kell végezni a következő feladatokat:

Meg kell vizsgálni, hogy a gépen vannak-e külsőleg felismerhető sérülések,

Meg kell vizsgálni, hogy a biztonsági berendezések megfelelően működnek-e (biztonsági érintkező léc, vészleállító gomb).

A mechanikus billentő-emelő berendezésen túl a gépbe nyúlni, bemászni szigorúan TILOS!

A mechanikus billentő-emelő berendezés biztonsági érintkező léccel (sárga-fekete léc) van felszerelve, az érintkező léc megnyomása a gép működését megszakítja.

A berendezés vészleállító gombbal van felszerelve, a gomb megnyomása a gép működését megszakítja.

A biztonsági berendezések használata után minden esetben ellenőrizni kell, hogy a berendezés biztonságosan működtethető-e, a felmerült veszély elhárult és csak ezt követően szabad a berendezést újraindítani.

A berendezés ajtaját a használatot követően zárva kell tartani!

A hulladéktároló tartály kezelésével, ürítésével illetve a berendezés időszakos karbantartásával kapcsolatos feladatokban a munkavállalók nem vehetnek részt!

Hűtők-hűtött terek

 Áramszünet esetén, vagy ha benntartózkodás alatt becsukják a hűtőajtót, akkor az ajtó zárszerkezetét a rajta lévő foszforeszkáló jelölés alapján találhatja meg.

Mielőtt bemenne a hűtött helyiségekbe, vegye fel a hideg ellen védő ruházatot.

Fagyasztott termék csak hideg ellen védő kesztyű viselése mellett fogható meg

Hűtőszekrény vagy hűtőpult leolvasztása csak a hálózatról történt leválasztás után végezhető. TILOS a jeget vágó vagy feszítőeszközzel eltávolítani!

Kéziszerszámok használata

 Késsel való munkavégzés alatt olyan testhelyzetet kell elfoglalni, hogy a kés vezetési iránya a testtől jobbra vagy balra eltávolodó legyen.

Tilos a kést a megmunkálandó anyag közé tenni vagy abba beleszúrva tartani.

Közlekedésnél a kés vagy villa hegyét a föld felé tartsa.

Tilos a kést dobással átadni vagy más jellegű munkához (például anyagtovábbításhoz stb.) felhasználni; ezek átadásánál ügyeljen arra, hogy az átadás a nyél kézbeadásával történjen.

A kést csak az élelmiszeriparban alkalmazott késköszörű gépen szabad élezni.

Gyűjtőcsomagolású darabáruk bontásakor ügyeljen a csomagbontó eszköz biztonságos használatára

Takarítás

 A padozatra kerülő lisztet, kiömlő folyadékot, zsíros ételmaradékot rögtön el kell távolítani.

A gépeket, berendezéseket úgy kell tisztítani, hogy azokon élelmiszerek ne maradjanak.

Tisztítás előtt mindig kapcsolja ki a gépeket és elektromos csatlakozójukat húzd ki.

A helyiségek padozatát, falait csak az engedélyezett tisztítószeres oldattal szabad mosni.

A tisztító- és fertőtlenítő szerekkel kezelt berendezésekről a tisztító-, illetve fertőtlenítőszereket le kell mosni.

A tisztító- és fertőtlenítő szerekkel végzett munka során védőkesztyű viselése kötelező

 Sütők biztonságtechnikája

 A sütő ajtajának kinyitásakor forró levegő és gőz csaphat ki.

FIGYELEM! A sütőajtó üvegének felülete, a sütő külső és belső felületei, a sütőlemez, a kocsi és a megsütött termékek nagyon forrók lehetnek.

A felforrósodott kocsit és tálcáit mindig csak hőálló védőkesztyűben fogja meg.

A sütő vízzel történő hűtése szigorúan TILOS; személyi sérülést okozhat és kárt tehet a sütőtérben és az ajtó üvegében.

A sütő tisztítása előtt mindig várja meg, hogy kihűljön a belső tér!

A sütő tisztítása a gyártó által rendszeresített sütőtisztító folyadékkal történik!

 2. Tűzvédelm oktatás tematika

 A tűzveszélyesség

Az anyag és tevékenység együttes értékelésével állapítjuk meg a veszélyességi övezeteket.

Veszélyességi övezet: a helyiségben, vagy a szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze.

Kiterjedését:

éghető gáz, gőz, köd és por esetében az érvényben lévő rendelet szerint,

minden más esetben (robbanó anyag, robbantószer kivételével) az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani (függőleges vetület).

Égéselmélet

 Tűznek, illetve tűzesetnek nevezzük azt az égési folyamatot, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre, vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.

Az égés feltételei a következők

a./ éghető anyag megfelelő koncentrációban,

b./ oxigén megfelelő térfogat %-ban,

c./ legalább a minimális gyújtási energia, a szükséges ideig biztosítva,

d./ a fentebb felsoroltak együttes jelenléte térben és időben,

Hőátadási formák

a./ Hővezetés

A hővezetéskor a hő átvitel a test egyik részéről a test másik részére, vagy az egyik testről a vele fizikai érintkezésben lévő másik testre a test részecskéinek észrevehető helyváltoztatása nélkül megy végbe. A szilárd testekre jellemző hőátadási forma.

b./ Hőáramlás

A hőenergiát a közeg részecskéi viszik magukkal a melegebb helyről a hidegebb felé. Hőáramlás olyan anyagáramlással járó hőátadási mód, amely nem csak hőenergiát, hanem például tűz esetén annak égéstermékeit (füstgáz, korom,) is képes elszállítani. A folyadékokra és a gázokra jellemző hőterjedési mód.

c./ Hősugárzás

A hőátadáshoz a testek közötti térben közvetítő közegként anyag nem szükséges. A hősugárzás útján a hőenergia úgy juthat az egyik testről a másikra, hogy a testek közötti tér észrevehetően nem melegszik fel.  Munkavégzés esetén, számolnunk kell a hősugárzás okozta felmelegedés, illetve gyújtás veszélyével.

Tűzveszélyességi jellemzők

Szilárd anyagnál a gyulladási hőmérséklet

 Az égés szempontjából a  üzleteknél előforduló éghető anyagok.

Azok az anyagok, amelyek szilárd állapotban hő hatására megolvadnak, majd párologva a gőzeik égnek. (pl. bitumen, zsírok, gyanták, és a műanyagok egy része)

Azok a szilárd anyagok, amelyek a hő hatására bomlanak és a gáz alakú termékeik égnek. (pl. fa, faszénszén)

Folyékony anyagoknál a lobbanáspont, gyulladási hőmérséklet

A folyadék halmazállapotú anyagok egyik jellegzetes tulajdonsága a párolgás. A hő hatására a folyadék részecskék a felületi feszültséget legyőzve a folyadék felszíne felett gőz,- gáz,- és levegő keveréket képeznek. Tehát nem a folyadék, hanem annak gázai, és gőzei égnek. Ezek begyulladása után a láng az éghető felületen szétterjed.  A folyadékokra jellemző paraméterek a lobbanáspont és a gyulladási hőmérséklet.

Lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél az éghető folyadék felszíne felett annyi gőz keletkezik, amely már a nyílt lánggal meggyújtható, de az égés még nem önfenntartó, a gőz – levegő elegy ellobbanása után a láng kialszik.

A gyulladási hőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a gyújtóforrás hatására a gőz- levegő elegy belobbanása után sem alszik ki a láng és az égés folyamatossá válik.

Gázoknál az alsó, felső éghetőségi határérték.

Alapvető tűzoltási módok

Az égés feltételeinek ismeretében meghatározható az oltási lehetőség, hiszen ezek közül a feltételek közül valamelyiket kell megszüntetni és ebben az esetben az égés is megszűnik.

Ennek alapján a következő tűzoltási módokat ismerjük:

éghető anyag eltávolítása,

oxigén távoltartása,

az éghető anyag hőmérsékletének csökkentése a gyulladási hőmérséklet alá.

Oltóanyagok

Az eredményes oltás alapfeltétele a helyesen megválasztott oltóanyag, ennek érdekében ismernünk kell:

az égő, vagy éghető anyag kémiai tulajdonságait, mennyiségét,

a rendelkezésünkre álló oltóanyagokat,

a tűz helyzetéből adódó lehetőségeket,

az oltóanyag értékét,

az oltóanyag használatából adódó másodlagos károk lehetőségét,

A tűzoltói gyakorlat négy alapvető csoportba sorolja a használt oltóanyagokat:

a./ víz, mint oltóanyag, oltóhatásai: hűtőhatás, fojtóhatás, ütőhatás.

b./ tűzoltó habok oltóhatásai: izoláló hatás, hűtőhatás, kiszorító hatás.

c./ oltó porok oltóhatásai: falhatás, homogén inhibíció, termikus bomlás, hőelnyelés.

d./ oltógázok oltóhatásai: fojtó, kiszorító hatás és kémiai úton történő gátlás.

Tűzoltó készülékek

Fogalom meghatározása

A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására irányítottan a tűz fészkére lehet kilövelni.

A hordozható tűzoltó készülék olyan eszköz, amely kézzel kezelhető és kézzel hordozható. Üzemképes állapotban az össztömege max. 20 kg.

A szállítható tűzoltó készülék olyan tűzoltó készülék, amely kézzel szállítható és működtethető, és amelynek össztömege készenléti állapotban nagyobb, mint 20 kg.

Tűzoltó készülékek megnevezése, csoportosítása

a./ A tűzoltó készülékeket a bennük tárolt oltóanyagról nevezik el:

porral oltó (P)

vízzel oltó (V)

habbal oltó (H)

halonnal oltó (G) gyártása és forgalmazása megszűnt.

Hajtóanyag tárolása szerint megkülönböztetünk

palackban tárolt hajtóanyaggal (N₂ vagy CO₂),

oltóanyag tartályba belenyomott hajtógázzal működő tűzoltó készülékek.

Porral oltó készülékek jellemzői

A porral oltó készülékek alkalmasak a szilárd anyag lángjának, éghető folyadékok gázok tüzeinek oltására és a feszültség alatt álló berendezéseknél is felhasználhatók.

A szilárd anyagok égésénél a lángot eloltják, de az eloltatlan parázs az éghető anyagot újra lángra lobbanthatja, ezért kombinált oltásmódokat kell alkalmazni.

Ezek a tűzoltó készülékek nagyságuk szerint lehetnek 1,2,3,6, illetve 12 kg-osak. Töltetként különböző összetételű porkeveréket alkalmaznak.

Széndioxiddal oltó tűzoltó készülékek jellemzői

Éghető folyadékok és gázok tüzének oltására alkalmasak, feszültség alatt álló berendezéseknél is alkalmazhatóak. A széndioxid az oltás során maradéktalanul elpárolog. Az anyagokat nem támadja, ezért semmiféle oltási kárt nem okoz. 20-25 %-os koncentrációja fulladásos halált idézhet elő, ezért használatánál különös figyelmet kell tanúsítani (zárt, rosszul szellőztetett helyiségben.) 2 és 5 kg-os változatban készül és általában pisztolyszelepes megoldást alkalmazzák.

Tűzoltó készülékek elhelyezése

A létesítményekben legalább 1-1 db az ott keletkezett tűz oltására alkalmas – a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

Így az üzleteinkben a megjelölt helyeken tűzoltó készülékeket találunk.

Teendők tűz esetén

 Tűzjelzés módja, riasztás rendje:

Aki tüzet vagy közvetlen veszélyét észleli, az köteles az üzlet területén tartózkodókat hangos tűzilármával, „Tűz van” kiáltással riasztani és a tüzet az üzlet vezetőjének vagy megbízottjának jelezni.

A tűzoltóság felé a tűzjelzés vezetékes- vagy mobiltelefonról történhet a „105” vagy a „112” vagy a tűzoltóság hívószámának hívásával valamint ahol telepítve van a beépített tűzjelző berendezés kézi jelzésadójának működtetésével történhet.

A tűzjelzés alkalmával a tűzoltósággal az alábbiakat kell közölni:

-A tűzeset pontos helyét, címét,

-Mi ég, mi van veszélyeztetve,

-Emberélet van-e veszélyben,

-A jelző nevét és a jelzésre használt távbeszélő számát.

A létesítmény elhagyásának módja:

Az épületből a vészkijáratokon át lehet a szabadba jutni. Az áruház dolgozóinak a tűzvédelmi oktatás során elhangzottak szerint segíteni kell a vásárlóknak az eladótér elhagyásában. A kiürítés végrehajtása során és a biztonságos helyre történt érkezés után létszámellenőrzést kell tartani!

Tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalói:

Tűz oltása: A tűz oltását késedelem nélkül meg kell kezdeni a rendelkezésre álló és az adott tűz oltására alkalmas tűzoltó eszközzel. Égő ruházatot porral oltóval oltani tilos! Az égő ruházat műszálmentes takaróval oltható. Az oltóhatás vízzel való nedvesítéssel fokozható. Aki nem vesz részt az oltásban, az köteles elhagyni a veszélyességi övezetet. A tűz oltását folytatni kell a tűz teljes eloltásáig, illetve addig, amíg az életveszély nélkül lehetséges. Elektromos tüzet vízzel oltani tilos!

Áramtalanítás: A tűzvédelmi főkapcsoló lekapcsolásával történhet.

Gázvezeték elzárása: A külső gázfogadónál történő elzárás a főelzáró segítségével lehetséges.

Mentés: A mentési munka alkalmával a sérült személyeket a tűz helyszínéről el kell vinni és elsősegélyben kell részesíteni. Az oltásban, mentésben az ott tartózkodók kötelesek közreműködni. A dolgozók állapítsák meg a keletkezett tűz várható terjedési irányát, és kezdjék meg az ebbe az irányba eső anyagok mentését. Az anyagmentést célszerű a legalacsonyabb lobbanáspontú anyagok mentésével kezdeni.

Az üzlet képviselője a helyszínre érkező tűzoltóknak köteles átadni az épület helyszínrajzát, valamint köteles tájékoztatást adni a tűzvédelmi szempontból fontos berendezésekről (eszközökről), központi elzárókról (kapcsolókról) és vízszerzési helyekről.

A boltvezetőt – amennyiben nem tartózkodik a helyszínen – haladéktalanul értesíteni kell!

Kiürítési útvonalak:

Bejárati ajtón át

Hátsó vészkijáraton át

Raktári közlekedőn át

 3. VESZÉLYES ANYAGOKKAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK OKTATÁSI ANYAGA

Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek

-Veszélyes anyag valamennyi, a Kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban Kbtv.) 3-5. §-a, illetőleg e törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag.

-Veszélyes készítmény az egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyességi besorolást kap (1. melléklet).

-Egy anyag vagy készítmény veszélyes lehet

fizikai-kémiai tulajdonságai (gyúlékonysága, robbanékonysága, oxidáló-képessége stb.);

mérgezősége (toxikológiai tulajdonságai valamint maró, izgató, allergizáló, karcinogén, mutagén, fertilitást vagy az utódokat károsító hatása, illetve hatásai);

és a környezetre gyakorolt hatásai miatt.

-Robbanó anyagok és készítmények az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors, gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak.

-Oxidáló anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek más; elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak.

-Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, illetőleg azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak.

-Tűzveszélyes anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek

a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,

szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek, vagy bomlanak,

olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek nagyon alacsony a lobbanáspontja,

vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben.

-Kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények az olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanáspontja alacsony.

-Mérgező és ártalmas anyagok azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük, vagy a bőrön keresztül történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált, vagy heveny egészségkárosodást okoznak.

-Maró (korrozív) anyagok azok az anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák.

-Irritáló vagy izgató anyagok olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

-Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények azok, amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos formában (bőr, nyalkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

-Karcinogén anyagok és készítmények olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

-Mutagén anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálka-hártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.

-Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós karosodást okoznak.

-Környezetre veszélyes anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

-Az anyagok veszélyességét a veszélyességi jellemzők meghatározására irányuló, a vonatkozó rendeleteknek mindenben megfelelő, a veszélyesség tekintetében mindenre kiterjedő vizsgálatokkal kell megállapítani.

-A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a Kbtv 3. §-ban meghatározott kategóriáknak megfelelően. A veszélyesség, illetve a mérgezőség megállapításának szempontjait a szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

-Az anyagok, illetve a készítmények osztályozását a gyártó (vagy az importáló) végzi. Az osztályozás alapján veszélyesként osztályba sorolható anyagokat, illetve készítményeket

– veszélyességüknek megfelelően – szimbólummal, veszélyjellel, R számmal és mondattal, valamint S számmal és mondattal látja el. Ezeket az adatokat és jellemzőket az anyagokról kiadott biztonsági adatlapok tartalmazzák.

Veszélyes anyagok és azok tulajdonságai (biztonsági adatlapok szerint), szükséges jelöléseik:

F+: Fokozottan tűzveszélyes

N: Környezeti veszély

T: Mérgező

Xn: Gyengén mérgező, Ártalmas

Xi: Ingerlő, Irritatív

Karcinogén: 2 kategória

R mondatok:

Veszélyes anyagok veszélyeire figyelmeztető új és jelenleg még érvényes korábbi piktogramok, biztonsági jelzések:

Tárolás

-Veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények az üzletben csak olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel (2. melléklet) ellátva használhatók fel, hogy az a felhasználásig, illetőleg a felhasználás során is biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését. A címkéken feltüntethető veszélyességi jeleket, a veszélyesség kockázataira utaló R és a biztonságos használatra utaló S mondatokat a 3. melléklet tartalmazza.

-Az adott anyag tárolására vonatkozó, a veszélyességének megfelelőbiztonságvédelmi-, tűzvédelmi- és munkavédelmi előírásokat maradéktalanul be kell tartani.

-A nagyon mérgező (T+) és mérgező (T) anyagokat külön, erősfalú, biztonsági zárral és figyelmeztető feliratokkal ellátott szekrényben (méregszekrényben), anyagonként elkülönítve kell tárolni. A méregszekrényhez csak az intézetigazgatónak vagy az általa megbízott személyeknek lehet kulcsa.

-Tűz- és robbanásveszélyes, valamint oxidatív anyagok, továbbá gázpalackok tárolása és szállítása a megfelelő tűzvédelmi szabályok előírásai szerint végzendők.

-A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények megfelelő tárolásáért a boltvezetők a felelősek.

Biztonsági adatlap

Magyar nyelvű! 16 pontos. A biztonsági adatlap olyan írásos dokumentum, amelyet a veszélyes anyaghoz mellékelni kell. Ilyen pl. a gyógyszerek esetén a mellékelt tájékoztató a dobozban. Ebbe le van írva, mi a teendő, ha szembe kerül, ha bőrrel érintkezik, stb. Ezt az anyag gyártója, valamint a szállítója mellékeli. Gázzal töltött palackok esetén annak felületén tünteti fel a gyártó. Időközönként frissíteni, munkavégzés helyszínén tárolva (nyomtatott formában ), munkatársak ismerjék meg a biztonsági információkat. A veszélyes anyagról, veszélyes keverékről tartalmaz információkat. Azonosítás, veszélyesség, kezelés, szállítás, tárolás, hulladék kezelése, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről információk.

Használati előírások: Ezek szigorúan betartandó utasítások! Tartalmazzák az anyag helyes alkalmazásának feltételeit (csak fémek tisztítására használható, felületkezelés előtt), előírt követelményeit (permetszerek esetén: ne használjuk élővíz mellett), a megfelelő környezet biztosítását (festékeknél: megfelelően szellőztetett hely).

Az egyéni védőfelszerelések azok az eszközök, amelyek megakadályozzák, illetve mérséklik a veszélyes anyagok és berendezések által okozott kárt, amely kár lehet egészségileg ártalmas, életveszélyes, maró hatású, látáskárosító, stb.

Ilyen eszköz pl. védőszemüveg idegen test szembe kerülése ellen, arcvédő maszk veszélyes gázok és gőzök belélegzése ellen, védőruha, védőkesztyű a maró hatású anyagok ellen, stb.

A dolgozót a veszélyes anyag használata előtt ki kell oktatni az anyag használata során fennálló veszélyek ellen, csak akkor kezdheti el a veszélyes anyaggal végzendő feladatát, ha a használattal, szállítással és tárolással kapcsolatos tudnivalókat megértette, tudomásul vette, és a saját részéről azt kötelező érvényűnek tekinti.

R mondatok

Az R jelzés a felhasználás során várható veszélyeket, kockázatot (pl. tüzet okozhat, levegőn öngyulladó, belélegezve ártalmas) fejezi ki. Az R utáni számsor, majd a kockázatot jellemző mondatok szerepelnek.

S mondatok

Az S jelzés a veszélyes anyagok használata során követendő biztonsági tanácsokat (pl. elzárva tartandó, kerülni kell az anyag szembejutását) jelenti.

R mondatok, S mondatok, H mondatok, P mondatok

 Példák az R mondatokra

R 12 Fokozottan tűzveszélyes,

R 38 Bőrizgató hatású

R 45 Rákot okoz-hat (karcinogén hatású lehet)

R 48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat

R 51 Mérgező a vízi szervezetekre

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

R 53 A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat

R 65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdő-károsodást okozhat

R 67 Gőzök álmosságot vagy szédülést okoz-hatnak

Példák az S mondatokra:

S 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet

S 45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni

S 53 Kerülni kell az expozíciót, – használatához külön utasítás szükséges

S 62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét

Veszélyes anyag, keverék csomagolási egységén előírt információk. Címke

• Szállító(k) neve, címe és telefonszáma. A címkén mindig a forgalomba hozatalért felelős szállító(k)adatait kell feltüntetni
• Mennyiség
• Termékazonosító
• Veszélyt jelző piktogramo(k),
• Figyelmeztetések
• Figyelmeztető (H) mondatok
• Óvintézkedésre vonatkozó (P ) mondatok
• Kiegészítő információs mező szükség esetén
• A címkeelemeket jól láthatóan és letörölhetetlenül kell a címkén megjeleníteni. A címkét szilárdan kell rögzíteni a csomagoláson és vízszintesen olvashatónak kell lennie. A címke színének olyannak kell lenni,hogy a veszélyt jelző piktogram jól kitűnjön

Munkavégzés során fellépő kockázatok és az azok ellen való védekezés módja:

– Veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel történő munkavégzés során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni.

 – A veszélyes anyagok felhasználása során a vonatkozó munkavédelmi- és tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul be kell tartani.

– A balesetek elkerülésének legfontosabb előfeltétele a megfontolt munkavégzés. Az adott anyaggal folytatandó munka előtt tájékozódni kell a veszélyesség okáról, a biztonságos munkavégzés feltételeiről (elsősegély-doboz, megfelelő tűzoltó készülék, kifolyás/- kiszóródás semlegesítéséhez szükséges anyag, megfelelő hulladékvegyszer-tároló, szabad menekülési útvonal stb.), illetve amennyiben ez utóbbiak nem állnak rendelkezésre, gondoskodni kell azok megteremtéséről. Kellő informáltság és ellenőrzötten funkcióképes felszerelés hiányában a munkát megkezdeni nem szabad. Ha a biztonságos munkavégzéshez előírt a személyi védőfelszerelés, akkor annak használata kötelező.

-A veszélyes anyaggal végzett munka során az étkezés, az ivás, élelmiszerek tárolása és a dohányzás tilos.

-A tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal valamint a gázpalackokkal kapcsolatos valamennyi tevékenység során (a munkavégzésen túlmenően a tárolást és a szállítást is beleértve) a  Magyarország Bt. Tűzvédelmi Szabályzata rendelkezéseit maradéktalanul alkalmazni kell.

Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése:

Elsősegélynyújtás általános: A balesetet szenvedett személyek mentésének megkísérlése előtt különítse el a területet minden lehetséges gyújtóforrástól, beleértve az elektromos áram kikapcsolását. Zárt helyre történő belépés előtt gondoskodjon megfelelő szellőzésről és ellenőrizze, hogy a légkör biztonságos és belélegezhető-e.

A szennyezett ruházatot öntse le vízzel az eltávolítás előtt, hogy elkerülje a sztatikus elektromosság miatti szikrák kockázatát.

Elsősegélynyújtás belélegzés után: nehéz légzés esetén vigye a sérültet friss levegőre és pihentesse a légzés szempontjából kényelmes testhelyzetben.

Amennyiben a sérült öntudatlan és nincs légzése, gondoskodjon róla, hogy a légutakban ne legyen akadály, s végeztessen mesterséges lélegeztetést megfelelően képzett személyekkel. Szükség esetén alkalmazzon külső szívmasszázst és forduljon orvoshoz.

Ha a sérült lélegzik, helyezze a gyógyulást elősegítő helyzetbe. Szükség esetén adagoljon oxigént.

Forduljon orvoshoz, amennyiben a sérült tudatállapota megváltozott vagy a tünetek nem szűnnek meg.

Elsősegélynyújtás bőrrel való érintkezést követően: A szennyezett ruházatot és lábbelit távolítsa el és biztonságosan ártalmatlanítsa. Az érintett területet mossa meg szappanos vízzel.

Bőrirritáció, daganat vagy vörösödés kialakulása és fennmaradása esetén forduljon orvoshoz. Ne várja meg a tünetek jelentkezését. Enyhébb égési sérülések esetén hűtse le az égési sebet. Az égett területet tartsa hideg folyóvíz alá legalább öt percig, vagy amíg a fájdalom alább nem enyhül. A test lehűlését el kell kerülni.

Elsősegélynyújtás szemmel való érintkezést követően: Óvatosan öblítse vízzel néhány percig. Távolítsa el a kontaktlencséket, ha vannak, s ez könnyen megtehető és folytassa az öblítést.

Irritáció, homályos látás vagy daganat előfordulása és fennmaradása esetén forduljon szakorvoshoz.

Elsősegélynyújtás lenyelés után: lenyelés esetén mindig feltételezze, hogy aspiráció történt. A sérültet azonnal kórházba kell küldeni! Ne várja meg a tünetek jelentkezését. A beteget ne hánytassa, mert nagy az aspiráció veszélye. Öntudatlan személynek ne adjon semmit szájon át.

A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások:

Tünetek/sérülések belélegzés után: A gőzök belélegzése fejfájást, szédülést, hányást és megváltozott tudatállapotot okozhat.

Tünetek/sérülések bőrrel való érintkezést követően: vörösödés, irritáció.

Tünetek/sérülések szemmel való érintkezést követően: enyhe szemirritáció.

Tünetek/sérülések lenyelés után: A jelen anyag lenyelése megváltozott tudatállapotot és a koordináció elvesztését eredményezheti.

Veszélyes  anyag általi valamint az alkohol és a dohányzás többlet kockázatai:

szív érrendszeri panaszok

emésztőrendszeri panasz

émelygés, hányinger